A fő elméleti irányvonalak:
- Az élőlények milliméteres hullámokat bocsátanak ki.
- A szervezet a saját milliméteres sugárzását az alkalmazkodó és regeneráló folyamatainak az irányítására és szabályozására használja.
- Különbség van a szervezet egészséges és beteg rezgése között.
- A készülék sugárzása imitálva a biológiai objektum saját rezgéseit, szinkronizáló hatást gyakorol, melynek következtében helyreáll az intenzitásban és frekvenciában megfelelő rezgés, mely az egészséges szervezet jellemzője.
A kísérletek során felfedezték, hogy a különböző frekvenciájú mm-es hullámok iránt nem azonos az érzékenysége a vízben oldott hidratált Kálium- és Nátrium ionnak. Miután az élő szervezetben végbemenő folyamatok többsége a sejt Kálium- Nátrium pumpájának munkájától függ, milliméteres hullámhosszúságú milliméteres - jelekkel lehetséges irányítani a szervezet különböző folyamatainak működését.
A milliméteres elektromágneses hullámok és a biológiai objektum kölcsönhatásának jellegzetességei:
- Csak a milliméteres - tartomány hullámai képesek olyan akusztiko-elektromos hullámokat létrehozni a sejtmembrán kettős rétegében, ami hatással van a sejtben végbemenő folyamatokra.
- A mm-es hullámok a más frekvenciájú rezgéseknél sokkal hamarabb nyelődnek el a sok nedvességet tartalmazó emberi bőrben.
- A Föld atmoszférájában jelentős mennyiségű mm-es hullám nyelődik el a vízpára és a molekuláris oxigén által, amely az evolúció során megvédte az élő organizmusokat a külső elektromágneses mezők hatásaitól.
- A bőr mikro-anatómiai egyenetlensége egyenesen arányos a milliméteres sugárzás hullámhosszával.
- Kimutatták, hogy az emberi szervezet bármilyen funkcionális sérülés esetén rendkívüli módon rezonancia-érzékennyé válik a milliméteres sugárzás iránt, amit a bőr felületén is lehet lokalizálni.
A hatásmechanizmus kidolgozói: N. Gyevjatkov akadémikus, illetve M. B. Golant és munkatársai (1990)
|